ZOller megmondja

Nyár van, meleg van és az emberek ezerrel pörgetik a légkondicionáló gépet otthon, az autóban és igen, az irodákban is. Persze ez utóbbi már kicsit problémásabb, mivel ha sok ember ül egy helyen, akkor mindenkinek más a „hőérzete”, így más-más fokozatra akarja kapcsolni azt. De mi is az a „hőérzet”, miért van az, hogy ugyanazon hőmérsékleten egyesek fáznak, míg másoknak kifejezetten melegük van?

A hőérzet nem más, mint a testünk belső hőmérséklete és a külső környezeti hőmérséklet különbözetétnek érzékelése. Tehát ha minden nem ufó emberi lény nagyjából 36 Celsius fokos, akkor elvileg egy 24 fokos környezetet egyformán kellene „érezniük”. Persze ez a valóságban nem így van, mivel képbe kerül még két tényező: az első az adott személy „szigetelő rétege” (azaz a szövetek, zsír, bőr), illetve a „hőszabályozási képessége”. Megállapításom szerint nagyjából pareto-elv alapján működünk, azaz előbbi 20%-ban, míg az utóbbi 80%-ban befolyásolja a hőérzetet, ami már megmagyarázza az egyes emberek különbözőségét.

A hőszabályozási képesség? Mi van?

A hőszabályozási képesség gyakorlatilag szervezetünk főtő-hűtő motorja. Azért felelős, hogy a testünk belső szerveit mindig egyenletes 36 Celsius fokos hőmérsékleten tartsa. Működése életbevágó (különben csak 36 Celsius fokon tudnánk élni), általában hatékony, ráadásul a működése közben figyelembe veszi, hogy éppen hideg tél vagy forró nyár van.

Az emberek egy csoportja – jelöljük őket „A”-val – gyakran mozognak, akár hideg, akár meleg van, így folyamatosan edzésben tartják a szervezetük hőszabályozási képességét (pl. ha hidegben sportolnak egyet, akkor a fűtés funkciót erősítik, míg egy nyári délutáni aktív edzéssel a hűtést vagy hő leadási képességüket trenírozzák. Az „A” csoport tagjai tehát télen egy pólóban/ingben/felsőben simán elviselnek hosszabb ideig 10-15 fokot a fázás komolyabb jelei nélkül, míg nyáron akár 25-30 fokig sem érzik azt, hogy patakokban folyik róluk a víz, és elviselhetetlen melegük van. Hőszabályozási képesség. Ez a titok. Aktív élet mellett nagyságrenddel kiszélesedik a komfortos hőmérsékleti skála.

Az emberek egy másik csoportja – jelöljük őket „B”-vel – viszont kifejezetten mozgásszegény életet él. Sajnos a szervezetük hőszabályozó belső motorja éppen olyan, mint egy izom. Ha nincs edzésben, nem kell sűrűn dolgoznia, hűtenie vagy fűtenie, akkor ellustul, nem olyan hatékonyan és kisebb teljesítménnyel tud csak dolgozni. Ennek pedig az a következménye, hogy ők már alacsony hőmérsékletingadozást is rosszul tolerálnak, azaz télen hamar fáznak, nyáron meg csak a 22 fokos légkondicionált levegőt képesek elviselni izzadás nélkül.

Ha tehát amikor kint 30 fok meleg van, de bent 22 fokra állítják a termosztátot az irodában, Te ettől fázol és a többiek megmosolyognak, akkor nyugodj meg, mert biztosan tudhatod, hogy ők bizony a „B” kategóriába tartoznak…